47.Rész -Mély-

Látásom ködös volt, mintha fátyolt terítettek volna rám, valaki a kezeit mutogatta előttem. Valami hideget helyeztek a homlokomra, sőt a padló is olyan dermesztően hideg volt. Pislogtam egyet kettőt mire valaki megszólalt.

- Nézzétek! Kezd ébredezni! - négy homályos alak futkorászott körülöttem. Szédültem, forgott velem a világ, még mindig nem láttam egyebet, csak az elmosódott arcokat. Próbáltam felülni, de valaki visszanyomott és a karjaiban tartott a padlón.

- Ne mozogj! - parancsolta egy dörmögő hang, egyik keze vállamon pihent, hogy visszatartson a mozgolódásban.

Nyöszörögtem miközben próbáltam magam függőlegesbe helyezni, de nem sok sikerrel, a kezek még mindig visszatartottak.

- Niall, Harry! Segítsetek ezt a makacs lányt felültetni! - ugyanaz a hang szólt a fiúknak, majd éreztem ahogy két pár kéz fog közre és segítettek felülni, tartottak, hogy ne boruljak el. Próbáltam a kezeimmel fogni a fejemen lévő jégborogatást, de valaki ebben is segített.

- Soph, hány ujjamat mutatom? - kérdezte az előző hang, megragadta a fejem, hogy jobban megtudjam nézni mit mutat. 12 ujjat láttam.

- Hét - válaszoltam remegve. - Nem! Ne mozgasd, talán hat? - a fejem lüktetett a fájdalomtól. - Nem tudom! - feladtam, mérgesen lelöktem a fejemről a borogatást.

- Ne kiabálj! Csak rontasz az állapotodon!

- Így is úgy is felfog duzzadni! - sóhajtottam idegesen, közben a borogatásom csúszott le a fejemről. Louis szemét forgatta a nemtörődömségemen, de én nem foglalkoztam vele, helyette végre körbe néztem. De miért vagyok a fürdőszoba padlóján?

- Most? - Liam az ujjait újra elém nyomta. - Mennyit mutatok? - tartotta fel négy ujját.

- Négy - válaszoltam magabiztosan.

- Jó! Vagyis... nem olyan rossz - sóhajtott.

- Mi az, hogy nem olyan rossz? - kérdeztem, nem felidézve a hajnalban történteket.

- Van egy kis agyrázkódásod - kezdett bele. - A tüneteid memóriazavar, fejfájás, hányinger és hányás, és könnyen összezavarodsz - magyarázta.

- Mi történt velem? Úgy értem, mi történt velem azelőtt, hogy felébredtem volna a fürdőszobában? - kérdeztem a halántékomat dörzsölve. Niall és Harry elengedték a hátamat így már a négy fiú helyezkedett el elém, és komoly arccal bámultak rám.

- Egyedül hagytalak itt és... és valószínűleg... - dadogott Harry.

- Te.. te vagdosni kezdted magad - Niall szemei a vágásaimra tévedtek, miközben befejezte Harry mondatát remegő hangon. De érzelmei végül legyőzték őt. - Az-aztán so-sok vért ve-vesztettél és elájulhattál, azt hiszem.

- Elestél és beüthetted a fejed a márványpadlóba, mikor bejöttem, hogy ellenőrizzelek, itt feküdtél és olyan fehér voltál mint a fal, egy nagy vértócsa kellős közepén, szörnyű volt - magyarázta a legfiatalabb fiú a sírás határán.

- Kiabált nekünk, hogy jöjjünk segíteni, sikerült a vérzést elállítani, de még mindig nem akartál felébredni - folytatta Liam, félénken rám emelve a tekintetét.

- Pánikba estünk, már a legrosszabbra gondoltunk, de aztán láttuk, hogy lélegzel - fejezte be Louis.

- Annyira örülök, hogy jól vagy Sophie - vágott közbe Niall könnyes szemekkel. - Gyilkosokká váltunk volna - sírta el magát szegény szőke fiú.

Felemeltem a karomat és a vékony bőrön éktelenkedő öt ujjlenyomatot vizsgáltam, kezdtek visszatérni az emlékeim.

- Mire emlékszel Soph? - szemeit sebeimen futtatta végig Harry, majd összeszorította, hogy ne törjenek fel könnyei az emlékeken.

- Mindenre. Minden vissza jött - mondtam lassan és halkan. - Zayn megerőszakolt... és ti elkezdtetek verekedni amiatt ami történt... bűntudatot éreztem, mert ti srácok soha nem bántjátok egymást, ezért vagdosni kezdtem magam. De túl mélyre vágtam ezúttal - ujjaimat végig húztam a mély vágásokon. - Hol van Zayn?

- Kint van, nem hitte volna, hogy emiatt öngyilkos leszel, most nagyon rosszul érzi magát - válaszolt Liam.

- Megérdemli, hogy rosszul érezze magát! Nézd mit tett vele! - Harry szinte felrobbant a dühtől, intett nekem és becsuktam a szemeimet.

- Zayn majd bocsánatot fog kérni és majd Soph eldönti, hogy elfogadja-e - szólt Louis.

- De ő...!

- Megtennéd, hogy nem kiabálsz? - mondtam halkan és kezeimet a fejemre helyeztem. - Nagyon fáj a fejem, fáradt vagyok, azt hiszem pihenek egy kicsit - mondtam felállva, de megszédültem.

Éreztem ahogy több kéz is utánam kapott, és így vissza tudtam nyerni az egyensúlyomat.

Öklendezni kezdtem, a gyomromból valami felfelé kívánkozott, undorító étel darabok távoztam a számból. Összeszedtem magam és a wc felé hajoltam, majd ott ürítettem ki gyomrom tartalmát.

Egy kéz lágyan dörzsölte a hátamat ahogy hánytam, majd egy másik kéz a hajamat tűzte fel. Össze voltam zavarodva, a könnyeim utat akartak törni maguknak. Tenyeremmel a számat törölgettem miután végeztem. A mosdó felé igyekeztem, megmostam a fogam és a kezeimet is, és akkor észrevettem a sebeimet, könnyeim záporozni kezdtek az arcomon, nem tudtam már visszatartani.

- Shhh.... szerelmem minden rendben lesz - nyugtatott Niall, majd valaki az ölébe kapott, de nem az ír fiú volt az.

Felnéztem Harryre és könnyes szemeim találkoztak smaragd íriszeivel.

- Elviszlek az ágyadba, pihenned kell - suttogta és kilépett velem a fürdőből. Óvatosan letett az ágyra, betakargatott és lágy csókot nyomott a homlokomra. Nagyon jól esett a gyengédsége. Kiakart menni a szobámból, de megragadtam az egyik kezét.

- Harry?

- Hmm?

- Énekelsz nekem, hogy eltudjak aludni? Kérlek - mondtam halkan, nem voltam biztos benne, hogy teljesítené a kívánságomat. De legnagyobb meglepetésemre leült mellém és közelebb húzott magához.

- Mit szeretnél hallani? - kérdezte kis köröket leírva mutató ujjával az arcomon.

- Bármit, csak énekelj, kérlek - sóhajtottam ahogy simogatni kezdte nyugtatóan a hátamat.

Pillanatok múlva belekezdett egy dalba...

Isn't she lovely. Isn't she wonderful. 

Isn't she precious. Less than one minute old. 

I never thought through love we'd be.

Making one as lovely as she. 

But isn't she lovely made from love.

Csak mosolyogtam ahogy elkezdte, játszott az egyik hajtincsemmel és én automatikusan lehunytam a szemeimet.

- Ébren vagy még édesem? - kérdezte halkan.

Bólintottam, és ő folytatta az éneklést.

Isn't she pretty Truly the angel's best.

Boy, I'm so happy We have been heaven blessed. 

I can't believe what God has done. 

Through us he's given life to one. 

But isn't she lovely made from love. 

Isn't she lovely Life and love are the same. 

Life is Aisha The meaning of her name Londie, 

it could have not been done. 

Without you who conceived the one. 

That's so very lovely made from love.

Átléptem az álmok világába ahogy még egyszer megcsókolta a homlokomat, és egyedül hagyott a kínzó álmaimmal.