2014. november 9., vasárnap

II/19. Kínzó élvezet

- Sophieban van egy különleges tárgy… Az egész hosszú vacsora alatt használhatjuk, és figyeljük, hogy hogyan reagál erre, oké?

Louis mosolyogva és izgatottan bólintott, Zayn csak bólintott, nem igazán izgatta a terv. Mi változott meg az elmúlt két évben? Nem volt időm ezen agyalni, ugyanis Harry meg Niall egyszerre jöttek vissza, Niall kuncogott egy kicsit. Harry játékosan beleboxolt a szöszi vállába, majd letett egy tányért az asztal közepére.

- Jó étvágyat! - ennyit mondott Harry, és elfoglalta a mellettem levő széket. A fiúk rögtön falni kezdték az asztalon levő ételt, én pedig csak hányingert és félelmet éreztem a kérdéssel kapcsolatban: mit fognak ezek a srácok ma éjjel csinálni velem?...

Niall is zabálni kezdett, mindenből vett, amit csak elért az asztalon, a fiúk pedig inkább csak próbáltak a tányérjukra menekíteni kaját, mielőtt Niall felfalta volna az összeset. Nekem időm se volt válogatni.

- Nem vagy éhes Soph? - kérdezte Niall hirtelen.

- De igen, csak…

Abban a pillanatban Liam úgy gondolta, hogy vicces lenne, ha akkor indítaná el a vibrátort. Keményen az ajkamba haraptam, és szorosan a székem szélébe kapaszkodtam, ahogy megpróbáltam nem felnyögni a szokatlan érzés miatt.

- De mi, Sophie?- kérdezte Niall, megzavarodott, hogy félbe hagytam a mondatot. Harry és a többi fiú is elszántan lesték a szavaimat. Louis és Liam egyértelműen kuncogtak, Niall és Harry nem tudta mi történik, Zayn pedig figyelte a jelenetet, majd lassan rágni kezdte az ételt, ahogy rám nézett a szempillái alól.

Gyorsan megráztam a fejemet, nehogy elbőgjem magam vagy felnyögjek. Szorosan összeszorítottam a szemeimet. Állítsd meg azt a kibaszott vibrátort Liam…

- Soph ...? - Niall cuki ír akcentusát hallottam bizonytalansággal és idegességgel.

- Te sírsz?- kérdezte Harry hitetlenül, aggodalommal a szemében.

- Nem, szarházi, izzadok a szemeimen keresztül. - végre sikerült valami választ kipréselnem magamból, miközben Niall bizonytalanul simogatta a hátam, nem hitte el, hogy sírok.

Egy láb rúgott bele a székembe hirtelen, ezzel egy nyögést kiváltva belőlem.

Harry és Niall értetlenül meredtek rám, Louis és Liam pedig szintén úgy csináltak, mintha össze lennének zavarodva. Nem tudom elhinni, hogy Harry nem veszi észre...

- Mi a baj?- kérdezte Louis a lehető legártatlanabbul. Újra éreztem a lábát, amivel azelőtt játékosan meglökött az asztal alatt. Szóval ő rúgott a székembe! Felmordultam.

- Zayn? - kérdezte Harry kemény hanggal a legkomorabb fiút.

- Ehhez komolyan semmi közöm, nem csináltam vele semmit , nem tehetek róla, hogy nyöszörög. - vont vállat Zayn és a szájába tett egy falat pásztor pitét.

- Tudod mi van vele???- sürgeti Harry.

Igen , kérlek Zayn kérlek...Áruld el a másik két majmot...

- Fogalmam sincs, talán te váltod ezt ki belőle most. - vetette fel Zayn ártatlanul. Hallottam, ahogy Harry egyre gyorsabban veszi a levegőt.

Hirtelen Liam leállította a vibrátort. Köszönöm Istenem.

Lőttem neki egy éles pillantást, de ő csak hidegen .

Megrúgtam az asztal alatt, mire ő megrezzent és egy gyilkos pillantást küldött felém. A gyomrom korgott az éhségtől.

- Éhes vagy? - kérdezi sóhajtva Niall kimerülten.

- Igen!- ziháltam.

- Akkor miért nem eszel Soph? Valami evési rendellenességed van, ugye?- az arca olyan volt, mint valami horror maszk.

- Neeeeem! - nyögtem vonakodva. - Csak nem volt időm megragadni egy kevéske ételt se, mivel az eltűnt, szinte még mielőtt Harry letette volna az asztalra.
 Niall megkönnyebbülten sóhajtott, és adott a sajátjából, miközben a másik 4 srác teljes erőfeszítéssel figyelte az eseményeket.

- Köszönöm. - motyogtam magam elé, és felszúrtam a villámra egy falatot.

A fiúk egy kisebb vitát kezdtek, és minden alkalommal idegesen fészkelődtem, ha valamelyikkőjük rám nézett.

Nem sokkal később, hirtelen felcsendült az ÉN telefonom csengőhangja. Mindannyian lefagytak, de Harry belenyúlt a zsebébe, én pedig csak hitetlenkedve fújtattam. Kivette a telefonomat a nadrágjából, megnyomott rajta egy gombot, majd újra az evésre koncentrált.

- Elvettétek a mobilomat? - tettem le fortyogva a villámat, senki nem érhet a telefonomhoz! Hogy lehettem ilyen hülye, hogy nem vettem észre?

- Aha, nem lehet megbízni benned, nem emlékszel? - válaszolta egyszerűen Harry, majd rám villantotta dögös mosolyát. A telefon újra megszólalt.

- Vissza tudnád adni … kérlek? - könyörögtem neki.

- Nem.

Újra csörgött, majd Harry hirtelen haraggal szeretetem tárgyát a nadrágjába csúsztatta.
- Az a lány, gondolom az unokatesód, állandóan ír, és hívogat, hogy miden rendben van-e. Még akkor sem hagyta abba, amikor visszaírtam, hogy igen.

 Ashley!

- Kifejlesztettünk egy speciális sms kódot, amikor elszöktem 2 évvel ezelőtt. Szóval Harry, ha nem engeded, hogy válaszoljak, nem fogja abbahagyni.



- Te most fenyegetsz engem, baby?- ingatta a fejét, eltökélten várva, hogy igent mondjak. Neeeem…

A vibrátor megint rezegni kezdett, és biztos voltam benne , hogy ezt most Louis csinálta. Az idősebb fiúnak egy önelégült vigyor volt a fején, egyik keze az asztalon volt, míg a jégpakolásos kezét az asztal alatt pihentette benne a távirányítóva.

- Te. Most. Fenyegetsz. Engem. Sophie? - ismételte meg Harry, várva a válaszomra. Lenéztem, és becsuktam a szememet. Könnyek gördültek le az arcomon. Niall a derekamra rakta a kezét enyhén dörzsölve azt.

- Neeem... - adtam fel nyögve. Leszegtem a fejem szégyenemben, amiért ilyen hang elhagyta a számat, a légzésem egyeletlen volt, ahogy megpróbáltam leállítani a nyögéseimet.

- Mi van veled? - Harry megfeszült mellettem. Körülnézett, a zavartság tisztán látszott a szemében.
El kell mondanom neki.... El kell mondanom, hogy ezt Louis és Liam teszi velem.

Nem kellett. Elgondolkodott, majd hirtelen rájött. Huh, ennek nem lesz jó vége…

 -Liam! - az evőeszközök összekoccantak az asztalon, miközben dühösen felállt. Még mindig lefelé néztem, és egyre jobban haraptam a szám szélét, mivel a vibráció bennem erősödött. Louis növelte a szintet. Rohadék.

- Mi az haver? - kérdezte a barna szemű fiú , miközben kortyolt a teájából.
 Egy kisebb nyögés hagyta el a számat, mire Niall megmerevedett mellettem, lassan ő is kezdte megérteni. Könnyek folytak le az arcomon. Abban biztos voltam, hogy sosem akarom megtapasztalni a maximum erősséget.

- Te teszed ezt vele, nem?- füstölgött Harry.

 - Igen, ő. - válaszolt Zayn, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

- És te ezt tudtad? Miért nem szóltál?

 - Nem akartam részt venni ebben a kis harcban, ami nyilván elkerülhetetlen volt. - válaszolt Zayn hűvösen.

- Liam, miért használod azt most? Úgy tudom, hogy ma jól viselkedett. - sziszegte visszafogottan Harry.

- Ez csak egy kis móka haver. - mondta védekezően Liam.

- Móka? Liam, sír!- robbant ki Harry. Nem tudtam megállni, hogy ne nézzek rá csúnyán. Sírok az egyikőtök miatt, ez nem ismerős Harry? De azt persze leszarod. Azokon az éjszakákon, miután elmenekültem az sms-eik miatt sírtam magamat álomba.

 - Louis, le tudnád állítani, kérleeeeek. - nyöszörgök, mivel több kínzást már nem tudtam elviselni.
Louis küldött egy ravasz mosolyt felém, majd Harryre egy bocsánatkérőt, miközben Harry még mindig dühöngött. Megnyugodtam, és légzésem kiegyenlítettem, miután a rezgés abbamaradt.
 Kibaszottul nem tudok túlesni a csúcsomon, de miért nem megy?  

- Nos talán neki nem volt olyan mókás, de el kell ismernem , hogy ez igen szórakoztató vacsora volt. - szólalt meg Louis.

Fészkelődök, míg Harry keresztezte kezeit a mellkasán.

- Viszont kellene, hogy tetsszen neki mivel ez a napi örömszerzése. - motyogta Liam, és még egyet kortyolt a teájából.

A szexjáték nem rezgett, tökéletesen mozdulatlan. Kicsit vonaglottam a székemen, megpróbáltam túlesni a csúcspontomon.

 - Hát nyilvánvalóan, nem tetszik neki! - szállt be az érvelésbe Niall.

- Tartozott nekem! - vágott vissza Liam - Semmi sem korlátozott meg ebben.

- Miért tartozott neked?- kérdezte Harry. Fél füllel hallgattam, és nem tudtam megállni, hogy ne mozogjak a székemen, ezzel létrehozva némi súrlódást.


- Ma reggel hagytam , hogy átmenjen a szobámon, és nem csináltam semmit. - válaszolt Liam. Harry kifújta a levegőt, nem tudta, hogy mit válaszoljon. Louis észrevette az arcomon a gyötrelmet és úgy döntött, hogy megrúgja a székem lábát, megmozdítva bennem a játékot. Hangosan felnyögtem.
- Nem hagynád abba?- vette élesen a levegőt Harry.

- Nem csinálunk semmit. Magától nyög. - emelte fel a kezeit Louis, Liam bólintott, Zayn pedig helyeslően intett.

- Akkor mért vonaglasz Sophie?- kérdezte Niall lágyan.

- Én…csak nem tudom elérni… - hebegtem, próbálva elmagyarázni a bajom.

Liam válaszolt nekem.

- Ez azért van mert már nagyon közel van hozzá, hogy elérje a csúcspontot… Csak szüksége van egy apró izgatásra, hogy elérje élete egyik legjobb orgazmusát. – vont vállat. – Most már csak az a kérdés hogy ki fog neki segíteni ebben. – mondta Liam, és visszaereszkedett a pihenő pozíciójába. Igaza van. Szükségem van arra, hogy befejezzem azt az orgazmust, ami bennem tombol, különben nem fogok tudni elaludni.

Mindketten, Niall és Harry is hirtelen felém kapták a fejüket. Louis is ezt tette, és mintha láttam volna egy kis éhséget a babakék szemeiben. Nyeltem egyet. Liam tudta, hogy ez fog majd történni. Hogy Niall és Harry is kétségbeesetten ki akarnak majd elégíteni. Ezért nem akarta, hogy megtudják.

- Nézzétek…szerintem megyek és veszek egy hidegzuhanyt, és remélem, hogy sikerül lenyugodnom. – mondtam, a hangom bizonytalan volt, ahogy felálltam, hogy elinduljak. 

- NEM! – kiáltotta mind az öt kórusban.